A sushi hagyományos változatában rizsbe csomagolt sózott hal, amit kövek alá beásva, a rizs erjedéséből származó ecet aminosavvá bont le. Az így keletkezett íz az umami, amit a japánok az ötödik alap íznek tartanak az édes, a sós, a keserű és a savanyú mellett. Ez a módszer Délkelet-Ázsiából származik és ott a mai napig népszerű. A sushi szó egy mára régiesnek számító, más szövegösszefüggésben nem használt nyelvtani forma, jelentése: „ez savanyú”. A mai változatot, amit világszerte sushiként ismernek, Hanaja Johei találta fel a 19.században. Ebben a rizst már nem erjesztik, hanem rizsecettel locsolják meg, ami kiemeli az ízét, egyben tartósítja és gyorsan elkészül.

A különféle sushi típusok közös eleme a sushirizs, ami az étel lelkét képezi a kifinomult főzési technikának és ízesítésének köszönhetően. A sushi fajták különbözősége az egyes feltétekből vagy töltelékekből ered, illetve a módból, ahogy ezekből összeállítják az ételt. 

A vegán sushi lényege, hogy a tengeri íz hatást az algalevelek kölcsönzik, de az összetevők között nem szerepel hal féle, sem semmilyen állati eredetű hozzávaló, illetve gombaféle sem.

 Akik kedvelik az enyhén ecetes sushi rizs ízét és a zöldségeket, azonban nem szívesen fogyasztanak algát, azok számára is ajánlunk izgalmas növényi tekercseket zöldségbe vagy szójalapba tekerve.

A növényi étrendben hiszünk, mert segít egészségünk hosszú távú megőrzésében, ízletes és „erőszakmentes”. Az emberi test vizsgálata nyomán arra a következtetésre juthatunk, hogy az ember közelebb áll a növényevő állatokhoz, mint a húsevőkhöz (lásd pl. a karmok hiányát, a gyengébb gyomorsavat, a hátsó lapos őrlőfogak meglétét és a hosszú béltraktust). Emellett ma már bizonyított tény, hogy a növényi étrend tápegész, azaz általa bejut a szervezetbe minden nélkülözhetetlen tápanyag (beleértve az oly sokat emlegetett esszenciális aminosavak mindegyikét!) és az azok megemésztéséhez szükséges enzimmennyiség is. A növényi étrend számos előnnyel rendelkezik a vegyes étrendhez képest, ezért bárki számára javasolt.

A helyesen összeállított növényi étrend kiváló alternatív lehetőség a számos népbetegség (szív- és érrendszeri betegségek, daganatok, csontritkulás, allergiák, reuma, túlsúly stb.) gyógyításában és a megelőzésében.

További Előnyei:

• A növények gazdag vitamin-, nyomelem- és enzimforrások. Ezzel biztosítják a jó emésztést, a fontos tápanyagok bejutását a szervezetbe, valamint azok helyes felszívódását is.
• A növényi táplálékoknak magas a rosttartalma, mely elősegíti a salakanyagok megfelelő időben való távozását.
• A növényi étrend lúgosító hatása biztosítja az egészséges sejtélet számára optimális feltételeket, ezzel szemben a vegyes étrend hatására kialakuló savas közeg a különböző kórokozók elszaporodásának melegágya. Emellett a szervezet elsavasodásának következményei hosszú távon a csontritkulás, az idegbántalmak, a reumatikus fájdalmak, de a rákos sejtek is könnyebben szaporodnak savas közegben. Nagyon fontos tehát hogy biztosítsuk a szervezetben a lúgos közeget, és erre a legalkalmasabb a minél több nyers ételt tartalmazó, tisztán növényi étrend.
• A növényi étrend egyik bizonyított következménye az immunrendszer megerősödése.
• A növényi ételek tökéletes egyensúlyban tartalmazzák a szénhidrátot, a fehérjét és a zsírokat. Növényi étrend mellett sokkal kisebb az esélye a magas koleszterinszint kialakulásának, így csökken a szív- és érrendszeri megbetegedés fellépésének kockázata, és a túlzott mértékű fehérjebevitel káros következményei (pl. kövesedés, lassú emésztés, a máj és a vese túlterheltsége, fehérjeanyagcsere-zavarok stb.) sem érintik a növényi étrenden élőket.

Ajánlott kiadványaink a témában:
http://napfenyesetterem.hu/vegan-kiadvanyok-vegan-receptek